Egy álom amiben Reni van, és mentálisan beteg, már jobban van de kiskorában mindenféle kórházaknál és “szakembereknél” volt, most nem de furcsa helyeken barangolunk együtt, és csókolózunk…? Hát Ő aztán biztos nem az a Reni akit én ismerek/ismertem. Az is milyen marha rég volt mikor szerelmes voltam belé.. most aztán meg…

Oké, agy: igazán felhagyhatnál a Budapest (most külföld?!), nincs cigi, egyedül, szarul.. álmokkal! Még nem mentem sehova, és dohányom is van, egy kicsi.
Üdvözlettel: a nem-tudatalattid.

Még a rémálmom szerint is Budapestre megyek.. (gondolom oda) csak amolyan zártosztályszerűségre… De volt cigim. A tolltartómban. Ami a matek miatt kellett. Amit nem tudtam megcsinálni…

És hé, épp annyi postom van most, mint amikor születtem, évszámban. Hurrá?

van bármi értelme bemennem matekra?
-nincs, de attól még mehetek.. viszont a zsigereim mást súgnak… :-?

cafatokra aggódom magam Noémi miatt, most egy kicsit Valerie miatt is
-hurrá… legalább nem magamon kesergek

(a legutóbbi -sajnos fölösleges- Budapesti kiruccanás “örömére” a húgom nemrég a tudtomra adta h nemigen szeretné megismételni, főleg nem ‘találkozóba’.. nekem meg még mindig egy kibaszott vasam sincs… nem is tudom lesz-e….)

(dun even know why do I care? nobody I cared bout’s ever cared back really…
maybe because I just don’t deserve it ):

azt álmodtam h újra az általános iskolában/gimiben voltam (abban amelyikben először/eredetileg) és az elején úgy rendben volt, de aztán.. akármit csináltam minden csak rosszabb lett…
kár h ez a mostanra is igaz- tényleg kb. mind1 mit csinálok a dolgok csak egyre szarabbra fordulnak.

(ezt nem ma álmodtam, ma aludni is alig aludtam)

hát itt vagyok, még mindig, Noémire várva -félve h pocsékul van.. pedig tegnap próbáltam hívni h szóljak h -akkor tudtam meg- du. hivatalos vagyok máshová de ha elmegyek kitudja mikor tudunk legközelebb beszélni, h-hhh *sóhajt*.. azzal a beszámolóval viszont még mindig tartozik h miért nem veszi fel a telefont soha, hiába tudja h én vagyok, soha… maybe She doesn’t care about me as I do?

Just not to get fooled, no matter if I don’t say, this is how I actually am:
(It’s what I said to Valerie when she asked, I’m pretty sure she doesn’t give much shit about my whinings, but she asked, and so I kinda summed it up…)

“I feel crap, I fear, I barely have a thing to eat, I’m gonna get outta streets pretty soon, but I’m trying to finish school.. it seems I’m gonna need to get in a ward ‘cuz how I am but I don’t wanna, I don’t know where, I dunno what to expect there, neither how I’ma get all the money needed for travel and stuff there.. my father and his mum are quite seriously mentally ill thus I can’t count on them -but at least none of’em beats me, my “mother” is acting fuckin nuthin like a mother.. and her parents are the ones gonna kick me out…
So that’s the shit in short.
Nobody helps.
N’ you know what? -Nobody should!
I guess I’d be best off not polluting this world with me living…”